Az emlékek
gyógyulása
Hildesheim 2017 –
szellemi falak leomlása
2017. március 11.
– Hildesheim – nem mindennapi istentisztelet helyszíne volt a város a
reformáció 500. évében. Jelen volt az evangélikus és a katolikus egyházi
vezetők mellett az államelnök, a szövetségi parlament elnöke sőt a
kancellárasszony is. Mondhatni, az esemény a berlini fal 1989-es leomlása, a
politikai falbontás után egy új, ezúttal szellemi falbontást jelent.
Az eddigi
jubileumoktól eltérően az 500 éves évfordulón az ünneplés nem elhatárolódó és
polemizáló, hanem immár a nagy közös értékeket keresik együtt evangélikusok és
katolikusok. Hálával, kölcsönös megbecsüléssel és a megbánás szellemében
zajlanak a találkozók, megemlékezések.
Évek óta mindkét
felekezet részéről sokan tartottak bűnbánatot saját egyházuk nevében és
imádkoztak a gyógyulásért. Külön „szerencse”, hogy a két nagy egyház jelenlegi
vezetői nem csak földrajzi, de lelki értelemben is közel vannak egymáshoz. Mind
Bedford-Strohm evangélikus püspöknek, a Németországi Protestáns Egyház
elnökének, mind Reinhard Marx katolikus püspöknek, a Német Püspöki Konferencia
elnökének Münchenben van a székhelye és már 2015-ben elhatározták, hogy a
jubileumi évben szűk felekezeti ünnep helyett közös Krisztus-ünnepet fognak
ülni. Ennek megfelelően kidolgoztak egy közös dokumentumot, amelyben bűnbánati
és kiengesztelődési istentiszteletekre hívják mindkét felekezetet
Németország-szerte.
2016. október
31-e emlékezetes állomása a gyógyulási folyamatnak, történelmi eseménynek
számít, hogy ekkor a pápa aktívan részt vett és közreműködött a Lutheránus
Világszövetség reformációnapi istentiszteletén a svédországi Lundban.
A hildesheimi
istentisztelet helyszíne is különleges, a Szent Mihály templom Németország
legrégibb szimultán temploma, amelyet – bár 2006-ig fallal és vaskapuval
elválasztott két külön részben, de mindkét felekezet használt. Az ezeréves
templomban történt meg 1517. óta első alkalommal, hogy a két nagy egyház
képviselői korlátozások nélkül hivatalosan beismerték bűneiket, bocsánatot
kértek és nyilvánosan elkötelezték magukat a kiengesztelődési folyamat mellett.
Különösen fontos,
hogy minderre Németországban került sor, ahol a XVI. században a nyugati egyház
egysége megbomlott és e szakadás után még sok további törés és szétválás történt
az evangélikus közösségen belül is. A szakadás Európából elterjedt az egész
világon, épp ezért logikus és szükséges, hogy Európából, pontosan Európa
központjából induljon a gyógyulás. Fontos volt az állami vezetők részvétele is,
hiszen annak idején a német választófejedelmek aktív résztvevői és formálói
voltak mind a reformációnak mind az ellenreformációnak.
Márciusban
Hildesheimban elindult egy folyamat, most az a feladatunk, hogy helyi szinten
is dolgozzunk az egységért baráti, gyülekezetek közötti kapcsolatok útján, illetve
az evangélikus egyház és a szabadegyházak közötti hivatalos kiengesztelődésért.
Ebben mintát adhat
a Hildesheimban elhangzott Közös bűnvallás:
Jézus Krisztus,
élő Isten Fia,
Üdvözítőnk, Reménységünk, Megváltónk:
Eléd jövünk megosztottságunk terhével, múltunk árnyaival.
Eléd jövünk szégyenkezve és gyászolva a viszályunk okozta szenvedés miatt.
Beismerjük Előtted bűnünket, és nyomorúságunkban Hozzád kiáltunk.
Nem ismerünk más menedéket, mint a Te kimeríthetetlen irgalmadat.
Bocsátsd meg mindazt, ami elválaszt bennünket Tőled és egymástól.
Igazságod világosságánál elismerjük saját kudarcainkat:
hogy híjával vagyunk a tapintatosságnak és a testvériességnek,
híjával az egymás iránti gondoskodásnak és tiszteletnek.
Add nekünk a kiengesztelődés Lelkét, Ő vegye el mindazt, ami elválaszt,
Ő vezesse lépteinket, hogy hitelesen haladhassunk az Egyház egysége felé.
Jézus Krisztus, Üdvözítőnk, Reménységünk, Megváltónk:
Te légy a kenyér, amely minket éltet,
Te légy a világosság, hogy lássunk,
Te légy az út, amelyen járjunk.
Amen
Üdvözítőnk, Reménységünk, Megváltónk:
Eléd jövünk megosztottságunk terhével, múltunk árnyaival.
Eléd jövünk szégyenkezve és gyászolva a viszályunk okozta szenvedés miatt.
Beismerjük Előtted bűnünket, és nyomorúságunkban Hozzád kiáltunk.
Nem ismerünk más menedéket, mint a Te kimeríthetetlen irgalmadat.
Bocsátsd meg mindazt, ami elválaszt bennünket Tőled és egymástól.
Igazságod világosságánál elismerjük saját kudarcainkat:
hogy híjával vagyunk a tapintatosságnak és a testvériességnek,
híjával az egymás iránti gondoskodásnak és tiszteletnek.
Add nekünk a kiengesztelődés Lelkét, Ő vegye el mindazt, ami elválaszt,
Ő vezesse lépteinket, hogy hitelesen haladhassunk az Egyház egysége felé.
Jézus Krisztus, Üdvözítőnk, Reménységünk, Megváltónk:
Te légy a kenyér, amely minket éltet,
Te légy a világosság, hogy lássunk,
Te légy az út, amelyen járjunk.
Amen